„ A dilettáns alkot, a művész dolgozik.”
                              Pablo Picasso …

Hogy mit gondolok a kerámiakészítésről és az alkotásról? 

„Idősebb kollégám” ezt már a fentiekben tömören megfogalmazta, az idézet tartalmát én már csak három fogalommal egészíteném ki:
-tudás
-alázat
-és kötelesség.

Ez nagyon szigorúnak hangzik, de az igényes ember tudja, hogy csak a mesterségbeli (rajzi, szobrászi, kerámia-szakmai) tudás lehet az alapja a professzionális munkának.
Az igényesség, a precízség, a formák és arányok kimunkálása, a kis és nagy formák viszonya a plasztikai hatás, az anyagszerűség stb. mind jellemzői a kerámiaművészetnek is.

Az agyagból mire kész kerámiatárgy lesz, nagyon sok nem túl egzakt folyamaton (szárítás, alapanyagtól függően 6-18 % közötti teljes zsugorodás, égetések) megy keresztül.
Ezeknek a folyamatoknak a biztos kézben tartása nagyon nagy szakmai tudást, és alázatot követel a művésztől. Ezek a tényezők sokszor kompromisszumokra késztetik az alkotót, de ez egyben a művészi kihívás is. Hogy miért?

Mestereimtől, ha valamit megtanultam az az, hogy mindig a meg nem alkuvás kötelességével dolgozzam és a lehető legmagasabb esztétikai és technológiai szintet teljesítsem.